Korábbi cikkek
Változunk-e egyáltalán?
Január 1.-én nagyon sokan vagyunk, akik fogadalmakat teszünk. Változni fogunk. De, ha január végén készítenénk egy felmérést, akkor vajon hány százaléknyi ember lenne, aki megtartja a fogadalmát és tényleg ...
A csúfolódásról
Talán nincs is olyan család Magyarországos, akit nem érint a kérdés. A legtöbb gyerek szembetalálja magát előbb-utóbb a csúfolódással. Van, akit a hajszíne, vagy a szeplői, vagy a magassága ...
Mire jó a játék?
Most nem játékcégek hangzatos reklámszövegeiről szeretnék írni, hanem arról miért is lehet fontos a gyerekeknek és a felnőtteknek a játék. Hiszen a játékot, a játszást elsősorban a gyerekekkel kapcsolatban ...
A túlzott elvárások következménye
A túlzott elvárásokról nagyon sokat hallani mostanában. Sok a teher a gyerekek vállán. Szinte feldolgozhatatlanul sok a tananyag, és mindemellett csak akkor lehet sikeres a gyerek a későbbiekben, ha ...
Mire jó az apa a háznál?
Ha azt mondom május első vasárnapja, akkor mindenki gondolkodás nélkül rávágja, hogy Anyák napja. Ha azt mondom, május utolsó vasárnapja, akkor mindenki tudja, hogy a Gyereknapra gondolok.
…és mi jut ...
2012.03.27
Mire jó a játék?
Most nem játékcégek hangzatos reklámszövegeiről szeretnék írni, hanem arról miért is lehet fontos a gyerekeknek és a felnőtteknek a játék. Hiszen a játékot, a játszást elsősorban a gyerekekkel kapcsolatban szoktuk emlegetni. Alábbi cikkemből kiderül, hogy a felnőttek számára is tartogat lényeges elemeket a játék.
A gyermek nyelve a játék
A gyermek, 6 éves koráig még nincs birtokában olyan magas szinten saját anyanyelvének, hogy beszédben fejezhesse ki érzelmeit, gondolatait, érzéseit. Ezért fontos tudni, hogy gyermekeinket könnyen megismerhetjük a játéka által. Nem kell szakmai tapasztalat, elég csak a józan ész. S már kezünkben a kulcs a gyermekhez. Hiszen könnyű kitalálni, ha szinte minden nap agresszív jeleneteket játszik a gyerek, hogy az életében magas a feszültség, és a játékban adja ki. Ismerjük el, hogy a gyerek okos, mert tudja, hogy verekedni nem szabad, de ha mindig összeütköznek a vonatok a játékban, az senkit nem zavar. Sőt azon sem kell hosszasan gondolkodnunk, ha oviban királylányosat játszik, akkor az óvodai beszokás talán nem zökkenőmentes, de ha mindennap királylánnyá válhat, akkor mindjárt barátságosabb hely lesz az óvoda. Továbbá abból is tudunk olvasni, ha szinte mindig egyedül játszik. Ez jelzés-értékű. Ki kell derítenünk, hogy egyedül jobban érzi magát, vagy nem tud kapcsolatot teremteni, vagy nem mer barátkozni.
A gyermek, 6 éves koráig még nincs birtokában olyan magas szinten saját anyanyelvének, hogy beszédben fejezhesse ki érzelmeit, gondolatait, érzéseit. Ezért fontos tudni, hogy gyermekeinket könnyen megismerhetjük a játéka által. Nem kell szakmai tapasztalat, elég csak a józan ész. S már kezünkben a kulcs a gyermekhez. Hiszen könnyű kitalálni, ha szinte minden nap agresszív jeleneteket játszik a gyerek, hogy az életében magas a feszültség, és a játékban adja ki. Ismerjük el, hogy a gyerek okos, mert tudja, hogy verekedni nem szabad, de ha mindig összeütköznek a vonatok a játékban, az senkit nem zavar. Sőt azon sem kell hosszasan gondolkodnunk, ha oviban királylányosat játszik, akkor az óvodai beszokás talán nem zökkenőmentes, de ha mindennap királylánnyá válhat, akkor mindjárt barátságosabb hely lesz az óvoda. Továbbá abból is tudunk olvasni, ha szinte mindig egyedül játszik. Ez jelzés-értékű. Ki kell derítenünk, hogy egyedül jobban érzi magát, vagy nem tud kapcsolatot teremteni, vagy nem mer barátkozni.
A játék a tanulás helye
Mint már említettem, a felnőttek számára is nagyon fontos a játék. Elsősorban a szabályjátékokra gondolok. A sportjátékokra. Ezen játékok közben megtanulhatunk nyerni és veszíteni. Megtanulhatunk csapatban játszani. Megtanulhatunk vezetőként és vezető irányítása alatt működni. Megtanulhatunk szabályokat szigorúan betartani, vagy felrúgni azokat. Sőt, ha igazán előnyünkre szeretnénk fordítani ezeket a játékos alkalmakat, akkor a saját működési módjainktól eltérő viselkedéseket is kipróbálhatunk. Lehet, hogy a munkahelyen mindig hűen követjük főnökünk utasítását, de itt most súlyosabb következmények nélkül kipróbálhatjuk, hogy milyen lehet nem betartani az utasításokat. Megbomlik a csapat? Vagy miattunk újításokat vezetnek be? S ha igazán jól sikerül a próba, akkor a való életbe is átültethető a tapasztalat és új viselkedési módokkal gyarapodunk.
Hasonló dolgokat figyelhetünk meg a gyerekek játékában is. Hiszen szerepjátékaik közben tanulják meg a legfontosabb szerepeket: anya, apa, tanár, stb. Ha megvizsgáljuk gyermekeink játékát, kiderül, hogy ők is kísérleteznek. Hiszen nem hiába ismétlik annyiszor a papás-mamás játékot. Mindig kis módosítást hajtanak végre. Néha kiabálós anyát játszanak, és kiderül, hogy Katival, aki játékból a gyerek, nem lehet kiabálni, mert kikéri magának. De Lillával lehet kiabálósat játszani, mert ő soha nem szól, csak halkan összegömbölyödve hallgatja. Kell ennél jobb terep a nagybetűs élet gyakorlására?
Mint már említettem, a felnőttek számára is nagyon fontos a játék. Elsősorban a szabályjátékokra gondolok. A sportjátékokra. Ezen játékok közben megtanulhatunk nyerni és veszíteni. Megtanulhatunk csapatban játszani. Megtanulhatunk vezetőként és vezető irányítása alatt működni. Megtanulhatunk szabályokat szigorúan betartani, vagy felrúgni azokat. Sőt, ha igazán előnyünkre szeretnénk fordítani ezeket a játékos alkalmakat, akkor a saját működési módjainktól eltérő viselkedéseket is kipróbálhatunk. Lehet, hogy a munkahelyen mindig hűen követjük főnökünk utasítását, de itt most súlyosabb következmények nélkül kipróbálhatjuk, hogy milyen lehet nem betartani az utasításokat. Megbomlik a csapat? Vagy miattunk újításokat vezetnek be? S ha igazán jól sikerül a próba, akkor a való életbe is átültethető a tapasztalat és új viselkedési módokkal gyarapodunk.
Hasonló dolgokat figyelhetünk meg a gyerekek játékában is. Hiszen szerepjátékaik közben tanulják meg a legfontosabb szerepeket: anya, apa, tanár, stb. Ha megvizsgáljuk gyermekeink játékát, kiderül, hogy ők is kísérleteznek. Hiszen nem hiába ismétlik annyiszor a papás-mamás játékot. Mindig kis módosítást hajtanak végre. Néha kiabálós anyát játszanak, és kiderül, hogy Katival, aki játékból a gyerek, nem lehet kiabálni, mert kikéri magának. De Lillával lehet kiabálósat játszani, mert ő soha nem szól, csak halkan összegömbölyödve hallgatja. Kell ennél jobb terep a nagybetűs élet gyakorlására?
A játék gyógyíthat
A játék terápiás lehetősége sem újdonság. A legtöbb esetben spontán használjuk ezeket. Hiszen gyermekeink is agresszív játékokat játszanak, ha nagyon sok feszültség van bennük. Mi felnőttek is a stressz levezetésére gyakran használjuk a sportot. Milyen jó feszültség-elvezetési technika ez! Hiszen ordítozhatnánk is, sőt üthetnénk az asztalt, de mégsem. Inkább jól játszunk a haverokkal. Ezt nevezi a pszichológia pozitív feszültség-elvezetési technikának.
Sajnos nem mindig rajtunk múlik, hogy mekkora feszültség gyülemlik fel bennünk, ezt nem mindig tudjuk irányítani. De az, hogy ezt a nagy nyomást hogyan engedjük ki, az már rajtunk múlik. Ezt meg lehet tanulni. Mi az a mód, ami nekünk is segít és amit a társadalom is elfogad, sőt esetleg hasznára válik. S ha ezeket a pozitív elvezetési módokat megmutatnánk gyermekeinknek, sokkal kevesebb lenne a tanárverés, és diszkós verekedés. Hiszen még gyerekkorban megtaníthatjuk, hogy nem baj, ha ideges vagy, csak tudd normális módon levezetni.
A játék terápiás lehetősége sem újdonság. A legtöbb esetben spontán használjuk ezeket. Hiszen gyermekeink is agresszív játékokat játszanak, ha nagyon sok feszültség van bennük. Mi felnőttek is a stressz levezetésére gyakran használjuk a sportot. Milyen jó feszültség-elvezetési technika ez! Hiszen ordítozhatnánk is, sőt üthetnénk az asztalt, de mégsem. Inkább jól játszunk a haverokkal. Ezt nevezi a pszichológia pozitív feszültség-elvezetési technikának.
Sajnos nem mindig rajtunk múlik, hogy mekkora feszültség gyülemlik fel bennünk, ezt nem mindig tudjuk irányítani. De az, hogy ezt a nagy nyomást hogyan engedjük ki, az már rajtunk múlik. Ezt meg lehet tanulni. Mi az a mód, ami nekünk is segít és amit a társadalom is elfogad, sőt esetleg hasznára válik. S ha ezeket a pozitív elvezetési módokat megmutatnánk gyermekeinknek, sokkal kevesebb lenne a tanárverés, és diszkós verekedés. Hiszen még gyerekkorban megtaníthatjuk, hogy nem baj, ha ideges vagy, csak tudd normális módon levezetni.
Héjja Edit
Elsődleges megjelenés a www.fittcsalad.hu oldalon.
Hozzászólások
jkocsis52
2012.04.13
okos értekezés. szerintem "jó" gyereke csak rossz szülönek van.
szülöi autoritást, tiszteletet szeretettel és empátiával lehet elérni. kényszerrel, hatalommal nem nevelünk senkit, csak uralkodunk egy másik emberen, akihez a legközelebb kéne állnunk és akinek ránk van a legnagyobb szüksége, miközben elzárjuk elötte a hozzánk vezetö utat.
a türelem az egyik -néha legnehezebb- legfontosabb dolog amit gyerekünknek, gyerekeinknek adni tudunk.
akkor is ha nem mindig vesszük észre, csodálatosan csillogó, kiváncsiságtól nagyranyílt szemek pillantását kapjuk ajándékba érte.
vissza