Az a rémes serdülőkor
Vannak jó és rossz híreim egyaránt. A rossz hír az, hogy minden gyerek lesz egyszer serdülő, és ez bizony nem problémáktól mentes. A jó, vagy talán még rosszabb hír az, hogy mind a szülő, mind a gyerek szenved ebben az időszakban. Bizony serdülőnek lenni sem egyszerű, de serdülő szüleinek lenni sem.
Az szinte pszichológiai irányzatonként változik, hogy pontosan mikor is kezdődik az igazi serdülés. Sokan beszélnek 7-8 éves kiskamaszokról, persze ez is problémás időszak, de nem ez a valódi kamaszkor. Az igazi serdülés 12-13 éves korban kezdődik.
Először is a test változik meg. Hirtelen 10, akár 15 cm-t is nőhet egy gyerek egy nyár alatt, kezei, lábai megnyúlnak, langaléta lesz. Testében elszabadulnak a hormonok Arca pattanásos lesz, lányoknál elkezdődik a menstruáció, fiúknál megjelenik a reggeli merevedés.
A lelkükben is hatalmas változások zajlanak: sokszor második születésnek is nevezik ezt az időszakot. Az első, tényleges megszületésekor teste elválik, elszakad anyjáétól, most pedig lelkileg függetlenedik. Elindul egy hosszú és igen nehéz úton a személyiség-megismerés útján. Mindenképpen függetleníti magát a szüleitől, hiszen minél távolabb van tőlük, annál világosabb, hogy ő különálló személy. Hirtelen nevetségesnek találja a szülei által képviselt értékrendet, ellene fordul, hol csak csendesen-ezek a duzzogó gyerekek, hogy hangosan-ezek a feleselő, veszekedő gyerekek. Ez a temperamentumuktól függ.
Új utakat próbál, ami sokszor riasztó lehet egy szülőnek, de soha nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezek csak időleges kis próbálkozások, lehet, hogy ma hippi, holnap emós, ezek a lázadás jelei, a leválás jellemzői és szerencsére gyorsan elmúlnak. Ha nem tudja önmagát sokféle helyzetben, életmódban kipróbálni, hogyan is dönthetne később legjobb belátása szerint, milyen is legyen ő később? Hiszen egy útból nem lehet választani, az már kényszer, és az az egy út nagyon ritkán esik egybe a gyerek valós személyiségével. Ezért soha ne bántsuk, hogy már megint hogy nézel ki!?!? Hiszen ezzel akkor éppen kialakulófélben lévő egyéniségét bántjuk meg. Hagyjuk őt szabadon kísérletezni.
Ezért ne befolyásoljuk öltözködését, hobbijait, pályaválasztását. Ha pályaválasztásban nem biztos, hiszen 14 évesen nem mindenki tudja mit is akar egész életében csinálni, ilyenkor a gimnázium lehet a legjobb választás, akkor kap az ember még 4 évet.
A fent említett testi és lelki változások következtében gyakran megfigyelhető, hogy a kamaszok szinte belefáradnak ebbe a sok és hatalmas változásba, és gyakran csak bámulnak a nagy semmibe, vagy csak ül a tévé előtt és nézi, de szinte nem is látja. Ekkor sem kell noszogatni, hogy szedje már össze magát, kell nekik ez a regenerálódási idő. Figyelni kell, hogy megfelelő mennyisséget aludjon, néha délután is alszanak. A megfelelő pihenést segítheti, ha rendszeresen sportol.
A sportnak további előnyei, hogy serdülőként eltávolodva a szülőktől sokkal fontosabbak a barátok, megfelelő baráti körrel nehezebben jut szélsőséges magatartás irányába.
FONTOS!! ha a gyermeken azt vesszük észre, hogy a felvett furcsa magatartás rögzül, több hónapig és nagyon komolyan tartja magát furcsaságaihoz, esetleg szélsőség felé sodródik, azonnal forduljunk családsegítő szakemberhez. Most nem a lustaságra, titkolózásra gondolok, hanem, amikor hosszasan levert, keveset eszik, pedig a serdülő nagyétvágyú, szinte napokat alszik, lefogy, öngyilkosságról beszél, azzal fenyegetőzik. Az öngyilkosság említését mindig komolyan kell venni, soha nem viccelnek! Ez segítségkérés, de sajnos, ha nincs rá reakció, nagyon nagy számban meg is próbálják. ( A ’80-as években egy szociológiai vizsgálat kimutatta, hogy az öngyilkosságot megkísérelt, és életben maradt emberek 10 évvel a kísérlet után megbánták tettüket, időszakos beszűkülés vezette őket odáig.)
Az imént említettem a titkolózást. Az addig kedves, szüleihez bizalommal forduló gyerek nem mond semmit, titkolózik. EZ NORMÁLIS jelenség. A kialakuló, nagyon sérülékeny személyiségét titkolja, félti, hagyjuk őt békén ezzel, ne kényszerítsük, hogy mondja el, mert akkor inkább hazudnak. Inkább vegyünk neki egy füzetet, amibe leírhatja gondolatait..
FONTOS!! a serdülő titkait kifürkészni tilos. Hatalmas bizalomvesztés lehet abból, ha felforgatjuk a szobáját, elolvassuk a naplóját. Ha rájön, akkor még erősebb ellenállás következik, és ezek után ne várjuk, hogy megbízzon bennünk. Tehát e-mail, sms, levél elolvasása szigorúan tilos.
Kezeljük felnőttként. Számunkra mindig gyerek marad, de ha meglátjuk benne a felnőttet, sokat segítünk neki és kapcsolatunkon is.Pl. ha koncertre akar menni, akkor együtt beszéljük meg, hogy este hányra érjen haza, mert, ha a koncert 10-kor kezdődik, akkor teljesíthetetlen kérés 11-re hazamenni. Ha ész érveket sorakoztat fel, el kell fogadjuk, meg kell szüntetnünk az én mondom meg, hogy mit csinálsz, mert csak!, mert én vagyok az anyád! vagy mert az én kenyeremet eszed! Igen le lehet tolni a torkán, de abból háború lesz, ne csodálkozzunk, ha ezek után félrészeg állapotban támolyog haza.
Fontos, hogy tartsuk vele a kapcsolatot, vegyük észre, ha csinos, ha időben hazajön, ha elmond valamit a suliról, ez nagy kitüntetés. Ha mindig van egy jó szavunk, ezt észreveszi, még akkor is, ha mogorván lelöki kezünket a válláról, Hagyj már békén! felkiáltással. Azok a serdülők, akik nem kapnak semmi visszajelzést családjuktól, extra akciókkal próbálnak kicsikarni szüleikből valamit. Egy serdülőnek is szüksége van szeretetre, csak az önállósodása miatt nem mutatja. Az extra akciók, amikor lila hajjal jelennek meg, szöges cipő stb..és innen már csak egy ugrás az alkohol és drog.
A nehéz szituációkat sokszor a vicc is oldhatja, bizony a serdülő nagyon kritikus, néha a legrosszabb rémálmunk jön velünk szembe. Észreveszi gyengeségeinket, és ezt a szemünkre is hányja. Aki ezzel nincs tisztában, annak nehéz lehet ezt hallani, de gondolkodjunk el, gyakran nagy igazságokat fogalmaznak meg.
Talán az egyik legnehezebb korszak, de ez is elmúlik egyszer, és jön a lenyugvás időszaka, az ifjúkor.
Héjja Edit